Készült: 2017. december 12-én a Mosonmagyaróvári Civil Kerekasztal üléséről
Helyszín: Polgármesteri Hivatal (Mosonmagyaróvár, Fő út 11.)
Jelen vannak: jelenléti ív szerint
Nagy Sándor: Üdvözli a megjelenteket és az előadókat. A napirendi pontokban változást javasol, mert nincs laptop, s az első napirendi ponthoz az kell. Később lesz laptop.
A Civil Kerekasztal napirendje:
- Tájékoztató a Mosonmagyaróvári Civil Szövetség civil könyvelési szolgáltatásáról
(Patonai Gábor könyvelő, Mosonmagyaróvári Civil Szövetség) - Demenciabarát város Mosonmagyaróvár
(Tatai Tamás, a Gondoskodás Alapítvány aktivistája) - Civil szervezetek cégkapu regisztrációja
(Patonai Gábor könyvelő, Mosonmagyaróvári Civil Szövetség) - A Nemzeti Együttműködési Alappal összefüggő aktuális kérdések
(Ondré Péter kollégiumi tag, NEA Új nemzedékek jövőjéről Kollégiuma) - Tájékoztató a Magyar Államkincstár lakossági állampapír forgalmazásáról
(Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság képviselője) - Önkéntes munka a civil szervezetekben
(Nagy Sándor elnök, Mosonmagyaróvári Civil Szövetség) - Közérdekű bejelentések
1. napirendi pont
Nagy Sándor: köszönti Ondré Pétert, a NEA Új nemzedékek jövőjéről Kollégiumának tagját. Kéri, tartsa meg tájékoztatóját a Nemzeti Együttműködési Alap aktuális kérdéseiről.
Ondré Péter: a mosonmagyaróvári civilek abban a kollégiumban, ahol én dolgozok, sikeresen pályáztak. A kormány létrehozott egy olyan szervezetet, amely a civilek támogatására hivatott, a Nemzeti Együttműködési Alapot. A NEA forrásainak 90%-ka pályázat útján kerül civil szervezetekhez, míg 10% felett az EMMI minisztere rendelkezik. A NEA-nak öt kollégiuma van. A NEA költségvetése tavaly 3,5 milliárd forint volt, s az öt kollégium működési, szakmai és normatív kiegészítési pályázatokat írt ki. A normatív kiegészítési fősorra nagyon kevés pályázat érkezik, valószínűleg azért, mert ezt nem ismerik a civil szervezetek. A NEA Tanácsa azt a döntést hozta, hogy még idén kiírják a pályázatokat. Ezért érdemes figyelni a civil hírforrásokat. A szakmai pályázatokat december 29-én írja ki az Új nemzedékek jövőjéről Kollégiuma. Az EPER rendszer, gondolom, mindenki számára ismert. A bírálatok valószínűleg február harmadikáig történik meg. A finanszírozást április 30-ától fogja megkezdeni a kollégium. Gondolom, mindenki előfinanszírozást kér. Az elszámolás 2019. április 30-ig lehetséges. Arra kér mindenkit, hogy előfinanszírozást kérjen, az utófinanszírozás bonyolult. Működési támogatásra az Új nemzedékek jövőjéről Kollégiumban 500 millió forint áll rendelkezésre, a szakmai célú pályázatokra pedig 280 millió forint. Tehát van forrás, érdemes pályázni.
Nagy Sándor: Mikor fog megjelenni a működési kiírás?
Ondré Péter: A szakmai kiíráshoz igazodik a működési kiírás, de véleményem szerint december 31-ig meg fog jelenni a működési kiírás is. Arra kell figyelni, hogy a pályázat benyújtásának időpontjában civil szervezet bírósági nyilvántartásba legyen véve. 2017-ben alakult szervezet 2018-ban nyújtsa be pályázatát.
Patonai Gábor: csak az EPER-ben, vagy az EPTK-ban is lehet pályázni? Tavaly elég komoly gondok voltak az EPTK pályázatokkal, ezért azt javasolja, hogy mindenki EPER-ben pályázzon. Az EPER sokkal gyorsabb, sokkal megbízhatóbb.
Nagy Sándor: azt ígérem a Civil Szövetség tagjainak, hogy e-mailban értesítjük őket a pályázati kiírás megjelenésekor. Ha valakinek gondja van a pályázati adatlap kitöltésével, keresse a Pacsirta u 14. szám alatti Civil Szolgáltató Központot.
2. napirendi pont
Patonai Gábor: nem kapott túl nagy sajtóvisszhangot a cégkapu regisztráció. 2017. december 31-ig kell regisztrálnia minden gazdálkodó szervezetnek, így a civil szervezeteknek is. Mi a cégkapu? Aki foglalkozott a szervezet ügyes-bajos dolgaival, könyveléssel, beszámolókkal, az tudja, hogy az ügyfélkapun kellett minden bevallást, dokumentumot beküldeni elektronikus úton. Ezt reformálják meg és a személyi ügyfélkapu el fog válni a céges ügyektől, így minden civil szervezetnek kötelezően be kell regisztrálnia ebbe a rendszerbe. A céges ügyintézés továbbra is az ügyfélkapun keresztül működik. A regisztrációs folyamat nagyon egyszerű, csak egy adatlapot kell kitölteni, amelyben meg kell adni, hogy ki lesz a cégkapu megbízott, jellemzően a szervezet vezetője, aki a cég ügyeiben az ügyintéző. Ő adhat jogosultságot különféle személyeknek. Minden esemény, üzenet naplózva lesz. A regisztráláskor igazolni kell a szervezet nyilvántartásba vételét és a képviselő képviseleti jogát. A legegyszerűbb dokumentum az igazolásra a 30 napnál nem régebbi bírósági kivonat, de régebbit is elfogadnak. A másik lehetőség az igazolásra a hatályos alapszabály, illetve kell egy érvényes bírósági végzés. A cégkapu 2018. január 1-el indul el, a regisztráció során bármilyen módosítást elvileg december 28-tól lehet végrehajtani. Reméljük, hogy januártól a bevallásokat ebben a rendszerben tudjuk elküldeni. A regisztráció egy napos átfutású. Ahogy az ügyfélkapunál, úgy a cégkapunál is kapunk egy személyes tárhelyet, s minden üzenet ebbe a tárhelyre fog érkezni. Gyakorlati tapasztalat akkor lesz, ha a rendszer elindul. Ha valaki megakad a regisztráció során, segítünk, kereshetnek bennünket a Pacsirta utcában.
Nagy Sándor: Milyen következményekkel jár, aki elmulasztja a december 31-ki határidőt?
Patonai Gábor: elvileg büntetésre lehet számítani, de a civilekre eddig sem szabtak ki súlyos büntetéseket, inkább figyelmeztetésre lehet számítani.
3. napirendi pont
Nagy Sándor: nemrég került kapcsolatba a Magyar Államkincstár mosonmagyaróvári irodájával, akik azt kérték, hogy bemutatkozhassanak a civil szervezeteknek, ismertethessék szolgáltatásaikat.
Magyar Melinda: A Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron megyei Igazgatósága nevében köszönti a Civil Kerekasztal résztvevőit. A Magyar Államkincstár mosonmagyaróvári irodája mintegy két éve nyitott meg az Egyetem Lucsony utcai épületében. Minden befektetés intézésére jogosultak egy megszorítással, pénztár nem működik. Így befektetéseket utalással, vagy kártyás fizetéssel tudnak fogadni, készpénzes kifizetés pedig a győri központban lehetséges. A mosonmagyaróvári iroda kedden 8-16 óra között, szerdán 8-18 óra között, pénteken 8-14 óra között van nyitva. Szervezet számlanyitásához a képviselő személynek magával kell hoznia a 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatot, a hatályos alapszabályt és az aláírási címpéldányt. A képviselőnek személyi igazolvánnyal igazolnia kell magát.
Az ügyfelek tartós befektetési állományuk kezelésére a WebKincstár és MobilKincstár, illetve a TeleKincstárt szolgáltatásukat tudják igénybe venni. Részletesen ismerteti a különböző állampapír befektetési lehetőségeket, s szórólapot oszt szét, mely részletesen tartalmazza az iroda szolgáltatásait.
Tartós Befektetési Számla (a továbbiakban: TBSZ) legfontosabb jellemzői.
A tartós befektetés kezelésének időszaka:
- Gyűjtési időszak (gyűjtőév) a szerződéskötéstől a szerződéskötés évének utolsó napjáig tart. Ez alatt az időszak alatt bármikor lehet befizetéseket teljesíteni a szerződés alapján megnyitott TBSZ-re bármekkora összegben azzal, hogy a gyűjtési időszak lezárásakor a számla egyenlegének el kell érnie a minimum 25.00- forintnak megfelelő pénzösszeget.
- A lekötési időszakban a TBSZ-re befizetés már nem teljesíthető, a számlán lévő megtakarítás csak az esedékességfizetés (kamat/tőke) összegével nőhet.
A lekötési időszak hossza az ügyfél választásától függően 3 vagy 5 év. A lekötési időszakban a számláról történő átutalásra, vagy készpénz felvételre adott rendelkezés a lekötést megszakítja, a TBSZ megszűnését eredményezi.
A tartós befektetési szerződés alapján 3 éves lekötési időszak indul, melynek kezdő napja a szerződés megkötésének évét követő év első napja, utolsó napja az ettől a naptól számított 3. naptári év utolsó napja.
A 3 éves lekötési időszak további 2 évvel bármikor, de legkésőbb a 3 éves lekötési időszak utolsó kincstári munkanapján meghosszabbítható. A 3 éves, illetve az 5 éves lekötési időszak utolsó napját megelőző 30. naptól legkésőbb a 3 éves, illetve 5 éves lekötési időszak utolsó munkanapjáig kizárólag személyesen a Számlatulajdonos által adható rendelkezés a lekötési állomány, illetve átvezetésére vonatkozóan.
A 3 éves lekötési időszak leteltét követően megszűnő tartós befektetéssel elért jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint kedvezményes mértékű, jelenleg 10%-os jövedelemadót kell fizetni. A számlán lévő lekötési állomány jövedelme további 2 év letelte után az Szja tv. alapján adómentessé válik, ebben az esetben a jövedelemadó mértéke 0%.
A TBSZ-n kezelt jövedelemadójának bevallása és megfizetése a TBSZ Számlatulajdonos ügyfél kötelezettsége, melyhez a Kincstár, a lekötési állomány megszakításakor, vagy a 3, illetve 5 éves lekötési időszak végét követő év január 31. napjáig igazolást állít ki és amennyiben a Számlatulajdonos ettől eltérő értelmű rendelkezést nem adott- küld meg.
TBSZ áthelyezése a lekötés megszakítása nélkül.
A Szja tv. lehetővé teszi a TBSZ-k egyik befektetési szolgáltatótól vagy hitelintézettől a másikba való, a lekötés megszakítása nélküli áthelyezését.
A TBSZ Kincstárhoz történő áthelyezését a Számlatulajdonos az átadónál kezdeményezheti. A Számlatulajdonosnak az átadó által kiállított és cégszerűen aláírt lekötési igazolást továbbítania kell a jóváírástól számított 15 naptári napon belül, illetve az ezen 15 naptári napon belül az adott lekötési állomány vonatkozásában esedékes első kamat- vagy tőkefizetés értéknapját megelőző értéknapig a Kincstár érintett állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatára, ellenkező esetben a Kincstár a teljes összeget (értékpapírt állományt és pénzeszközt) visszautalja, illetve visszatranszferálja.
Kincstár kizárólag forint és euró pénzösszeget, illetve az általa forgalmazott állampapírok tekintetében fogad TBSZ áthelyezést.
A Kincstár által vezetett TBSZ áthelyezését az ügyfél kizárólag személyesen kezdeményezheti, a Kincstár bármelyik állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatán. Az áthelyezéssel kapcsolatos díjak, illetve költségek összegét az áthelyezésről adott rendelkezéssel egyidejűleg kell kiegyenlíteni (azok összege nem csökkentheti az áthelyezett lekötési összeget), illetve fedezetenként a számlán biztosítani. Az áthelyezéssel a Kincstár által vezetett TBSZ megszűnik. Az áthelyezésre vonatkozó ügyfélrendelkezés a lekötési nyilvántartás szerinti pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét érinti. Az áthelyezett TBSZ-t fogadó szolgáltatónál (átvevő) a megszűnt számlával azonos évben nyitott TBSZ-re helyezhető át. A lekötési áthelyezésről a Kincstár igazolást állít ki.
Kovács Viktor: Annyival egészíti ki az elhangzottakat, hogy a START számlát nemcsak a szülő, hanem a nagyszülő és más közeli hozzátartozó is meg tudja nyitni.
Palkovics Gusztáv: öt unokája van, mindegyiknek váltott babakötvényt. Néhány éve kapott értesítést, hogy megváltoztak a feltételek. A babakötvényt szabad felhasználásúként váltotta, majd közölték, hogy lakásvásárlásra vagy iskolai tanulmányokra lehet felhasználni.
Magyar Melinda: az életkezdési törvény nem változott, 2005 óta négyféle célra lehet felhasználni. Azt kellene tisztázni, hogy hol nyitotta a babakötvényt. Ha kereskedelmi bankban, vagy takarékszövetkezetben, azt nem tudja, hogy ott milyen tájékoztatást adtak. Felajánlja, hogy az irodában megnézik a kötvényt, s át tudják beszélni a kérdést.
4. napirendi pont
Nagy Sándor: ez év nyarán hallott a demencia barát város Mosonmagyaróvár mozgalomról. Így örömmel vette tatai Tamás aktivista jelentkezését, aki be kívánja mutatni a mozgalmat a Mosonmagyaróvár civil szervezeteknek. Átadja a szót Tatai Tamásnak.
Tatai Tamás: Az Alzheimer-kór és más típusú demenciák korunk talán legnagyobb kihívása elé állítja az egészségügyi és a szociális ellátórendszert. A demenciával élő emberek száma a világon 2015-ben 46.8 millió volt, 2050-re pedig elérheti a 131.5 milliót is. Hazánkban a betegek feltételezett száma 200-250 ezerre tehető, de szűrés hiányában pontos adatok nem ismertek.
Világszerte évente több mint 9.9 millió új esetet diagnosztizálnak, ami 3,2 másodpercenként egy-egy új beteget jelent.
A demencia gyógyíthatatlan betegség és a gyógyszerkísérletek sem bíztatóak, ezért előtérbe kerültek a betegek életkörülményeinek javítását célzó kezdeményezések, így a demenciabarát környezet kialakítása is. Az első demenciabarát közösség kialakítása 1990-ben kezdődött Japánban, Uji városában, az első európai projekt pedig a belgiumi Bruges-ben indult el 2010-ben. A demenciabarát közösség kezdeményezés azóta egyre több követőre talált a világon. A városunkban 2015-ben elindított és azóta is sikeresen működő Alzheimer Café kiváló alapot biztosít ahhoz, hogy Magyarországon elsőként, Mosonmagyaróváron is elindulhasson a demenciabarát város program.
Egy demenciabarát város lényege abban rejlik, hogy ott a demenciával élő emberek megértésre találnak, respektálva és támogatva vannak, valamint magabiztosan hozzájárulhatnak a közösség hétköznapjaihoz. Egy ilyen városban a közösség tagjai tudják, hogy mi az a demencia és azt meg is értik, továbbá a demenciával élő emberek a közösség részének és résztvevőjének érezhetik magukat, lehetőségük van a saját életüket kontrollálni és jogaik elismerésre találnak.
Ezért szeretnénk együttműködni a helyi közösségi szervezetekkel valamint egyházi közösségekkel annak érdekében, hogy informálják az embereket a demenciáról és így támogassák a demenciabarát közösségek kialakítását. Fontos továbbá a Kulturális központok, Múzeumok, Katasztrófavédelem, Mentőszolgálat, Rendőrség, Polgárőrség, Civilek, Patikák, Pénzintézetek, boltok, vendéglátóhelyek, hotelek, és különféle szolgáltatók (pl. fodrász, kozmetikus…) bevonása is a programba.
Lehetővé kell tenni a hozzáférést a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, mert a demencia korai diagnózisa és kezelése meghatározó elemei a demenciabarát közösség projektnek.
Az ilyen demenciabarát közösségek, városok majd térségek kialakítása vezethet el a távlati célhoz, a demenciabarát társadalom megszületéséhez.
5. napirendi pont
Nagy Sándor: Gyakorlatilag az emberiséggel egyidős a szolidaritáson alapuló, az egymáson való önkéntes segítés gondolata. A különböző szervezett formában működő önkéntes tevékenységekről a középkorból maradtak fent írásos emlékeink, kezdetben az egyház, majd a céhek kereteiben végzett tevékenységek említhetők, mint a formális önkéntesség csírái. A felvilágosodás, a polgárság megerősödése megteremtette a civil szféra kezdeti formáit, ami szintén a polgárok önkéntes munkájára támaszkodott.
A szektor fejlődését elősegítő változás több lépcsőben következett be. Néhány civil tevékenységnek – például a kultúra vagy a természetvédelem területén – már a nyolcvanas években megkezdődött a reneszánsza. 1987-ben a Polgári Törvénykönyv módosítása szabad utat engedett az alapítványok létrejöttének. A rendszerváltozást közvetlenül megelőző egyik legfontosabb törvény 1989-ben született meg, amely visszaállította az egyesülés teljes szabadságát (1989. évi II. törvény az egyesülési jogról).
A 2001-ben az ENSZ kezdeményezte Önkéntesek Nemzetközi Éve fontos kezdeményezésnek bizonyult és nagyon jó időben érkezett Magyarországra. Az ezredfordulóra egyre több civil szervezet ismerte fel a meglévő problémákat és a nemzetközi év kapcsán számos, az önkéntességet népszerűsítő és fejlesztő kezdeményezés indult el. A Nemzetközi Év egyik legnagyobb eredménye volt, hogy megalapításra került az önkéntesség fejlesztését országos szinten is felvállaló Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA). Az önkéntes szektorban elért következő jelentős eredmény a Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (Köt.) elfogadása volt. A jogszabály amellett, hogy jogi értelemben vett státuszt adott az önkénteseknek és tevékenységüket elválasztotta a munka világától, számos addigi anomáliát is megszüntetett (pl. költségtérítés). A törvény és az ÖKA folyamatos fejlesztő munkája jelentősen hozzájárultak a hazai önkéntes szektor ismertté és elfogadottá tételéhez a társadalom és az egyének szintjén. 2010-ben megkezdődött a hazai felkészülési munka a 2011-es Önkéntesség Európai Évére, amelyben ismét vezető szerepet vállalt az ÖKA.
Az önkéntesség fogalma. A legtöbb nemzetközi és európai dokumentum az önkéntességre, mint az egyén választásán, szabad akaratán alapuló tevékenységre hivatkozik (1), amit díjazás vagy ellenszolgáltatás nélkül (2), mások hasznára végeznek (3).
Ismertette az önkénteseknek adható juttatásokat.
2013. július 1-jei hatállyal módosult a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Köt.). Közérdekű önkéntes tevékenység továbbra is a Köt.-ben szabályozott önkéntes jogviszony keretében végezhető; ahol a fogadó szervezet a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek köteles bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, és a bejelentett adatokban bekövetkező változásokat. A bejelentést a miniszter által e célra rendszeresített, megváltozott adattartalmú adatlapon, a törvényben meghatározott iratok csatolásával kell teljesíteni (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Esélyteremtési Főosztály, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.). A törvény mellékletét képző korábbi bejelentési lap 2013. július 1-jével hatályát vesztette, bejelentés azzal már nem teljesíthető.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a 2005. évi LXXXVIII. tv. a közérdekű önkéntes tevékenységről (Köt) 14. § szerint az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek hatósági ellenőrizhetősége érdekében az egyes önkéntesek nyilvántartását a fogadó szervezet vezeti, és köteles azt a jogviszony megszűnését követően öt évig megőrizni. Az önkéntesre vonatkozó tényt harmadik személynek csak annak beleegyezésével, vagy törvényben meghatározott esetben közölhet.
Ennek értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Minisztérium) felé nincs az egyes önkéntesekkel, önkéntes szerződésekkel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége, utóbbi csak a fogadó intézményekre vonatkozik. A közérdekű önkéntessel kapcsolatos egyedi személyazonosításra alkalmas iratokat a fogadó szervezet őrzi, a Minisztérium nyilvántartása csak a fogadó szervezetek adatait tartalmazza.
Az önkéntes segítő tevékenységet kínálók és keresők számára indított honlapot az Emberi Erőforrások Minisztériuma az onkentes.gov.hu címen azok számára, akik önkénteskedni szeretnének, vagy éppen lelkes önkénteseket keresnek egy szervezet számára.
6. napirendi pont
Patonai Gábor: a jelenlevők között, több olyan szervezet van amely a Mosonmagyaróvári Civil Szövetséggel könyveltet, de megköszönjük, ha a jó hírünket adják tovább. Továbbra is várjuk civil szervezetek jelentkezését, akik a Civil Szövetséggel kívánnak könyveltetni. Egyszeres és kettős könyvelést vállalunk, valamint ha szükséges, bérszámfejtést is végzünk. A szolgáltatásunk tartalmazza a kiadási és bevételi bizonylatok, bevallások, számviteli beszámoló, statisztikai bevallás elkészítését. Bármilyen pénzügyi adózási jogi ügyben állunk rendelkezésre. Amire nem tudunk azonnal választ adni, annak az ügynek utána járunk. Jelenleg 31 szervezet könyveltet nálunk. A legutóbbi csatlakozónk a Szigetköz natúrpark Egyesület volt. Eddigi tapasztatunk szerint a szervezetek elégedettek a könyvelési szolgáltatással.
Palkovics Gusztáv: én biztosan elégedett vagyok a szolgáltatással. Mindent megcsinálnak, amire kérem őket.
Patonai Gábor: a könyvelési áraink szerintem versenyképesek, bár azok 2012 óta változatlanok.
Nagy Sándor: köszöni azt a bizalmat, hogy évek óta a Mosonmagyaróvári Civil Szövetségre bízza több szervezet a könyvelését. Bízik benne, hogy elégedettek szolgáltatással.
Az egyszeres és kettős könyvelés díjtételei a szolgáltatás bevezetése, 2012. óta változatlanok, nem követik az inflációt. Kiadásaik növekedése miatt, valamint hogy fenntarthassák a szolgáltatás megfelelő színvonalát, szükséges, hogy 2019. január 1-től könyvelési díjtételeinket emeljék. Azért adnak erre egy évet, hogy a szervezeteknek legyen idejük a változásra felkészülni. Tudják, hogy sok civil szervezet forráshiányosan végzi közhasznú tevékenységét.
2018. év végén olyan szerződés módosítási javaslatot terjesztenek a szervezetek elé, melyben az egyszeres és kettős könyvelési havi díjtételeket 10%-al, de minimum 1.000 Ft-al emelik. A számlázásban nem lesz változás, továbbra is utólag, negyedévente számláznak. A díjemelés egyéb szolgáltatásokat (honlap karbantartás, hangosítás, fotózás) nem érint.
Bízik benne, hogy a szervezetek megértik a kényszerű döntést, s a jövőben is partnereik között tarthatják a szervezetet számon. Szándékuk szerint a módosított szerződést 2018-ban, a IV. negyedéves számlával küldik ki, így van idő arra is, hogy aki nem kívánja szolgáltatást igénybe venni, új könyvelőt keressen.
Patonai Gábor: Vannak olyan cégek, amelyek megkeresik telefonon a szervezet azon a címen, hogy különböző hiányosságokat találtak a bíróságra leadott beszámolóban. Ezt némi térítési díj ellenében megvizsgálják, illetve elküldik a javítási javaslatukat. Felhívnám a figyelmüket, hogy ez piaci szolgáltatás. A bíróság nem vizsgálja a beküldött beszámolókat, aki vizsgálhatja a beszámolókat, aki felhívhatja a figyelmet a hiányosságokra, az az ügyészség.
Orbán Józsefné: bennünket megkerestek telefonon, ami nagyon furcsa megkeresés volt. Felajánlották, hogy megvizsgálják a számviteli beszámolónkat, mert a ha a bíróság talál hiányosságot, akár 900.000 Ft-ra is büntethetnek. Amikor azt kértem, hogy papíron közöljék a hiányosságokat, akkor elmondták, hogy nincs akadálya, de az pénzbe kerül. Utána tudtam meg, hogy ez egy teljesen hivatalos szolgáltatás, amivel pénzt csalnak a szervezetektől. Éreztem egy kis fenyegetettséget, mert nem tudtam, hogy ez a „szolgáltató” milyen viszonyban van a hivatalos szervekkel. Az a tanulság, hogy azt kell mondani, hogy nem kérjük ezt a szolgáltatást.
Palkovics Gusztáv: nagyon óvatosnak kell lenni, ő is találkozott ilyen megkereséssel.
- napirendi pont
Orbán Józsefné: felhívja a figyelmet a Védőháló a családokért program rendezvényeire, melyet a Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesülete szervez.
Nagy Sándor: Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog, eredményes új esztendőt kívánt minden civil szervezetnek és tagságának. A következő civil kerekasztal 2018 februárjában várható.
k.m.f.
Az emlékeztetőt összeállította: Nagy Sándor