Emlékezés Deák Ferencre

 


Tovább a galériába

A Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület október 17-én megemlékezést és koszorúzást tartott a Deák téri Deák Ferenc emléktáblánál a politikus születésnapjához időzítve. A megjelent emlékezők előtt dr. Kocsis Sándor, az egyesület elnöke mondta el az alábbi beszédet.

„Tisztelt Emlékezők!

A mai alkalommal Deák Ferenc születésnapjára emlékezve őseiről szólok.

A Deák nemzetség, bár nevük tanult, tollforgató emberről ragadhatott a családra, 1665-ben kapott nemességet. Akkor is csak a két idősebb fivér közül emelte a nemesek közé a király Mihályt és Pétert. Deák István és János megmaradtak parasztnak. Jobbágy nem volt a Deák család soha, hanem a kistelkű, szabad parasztok sorába tartoztak.

A nemessé lett Deák Péter fia volt Deák Gábor, Deák Ferenc nagyapja, aki benősült a vindornyalaki Hertelendy családba. Hertelendy Anna nemcsak szépségéről és élnivágyásáról volt híres országszerte, hanem nagy hozományt is kapott. Két falut hozott magával: Kehidát és Söjtört, Deák Gábor saját birtoka, Zalatárnok mellé. Deák Gábor két fia úgy osztozott meg az örökségen, hogy József az apai birtokot, Zalatárnokot kapta, Ferenc, a „Haza Bölcse” apja pedig az anyai jusst: Kehidát és Söjtört.

A paraszti sorban maradt ág is virágzott Zsitkócon és Dabronakon (ma Szlovénia területén), a Deák nemzetség bölcsőjében. A nemes Deákoknak számos paraszti unokaöccsük és –húguk volt. a Deák család fenntartotta velük a rokonságot. Deák Józsefet, a papot, egyiket a sok atyafi közül, saját birtokára hozatta Deák Ferenc apja, és asztalához is meghívta mindennapos vendégnek.

A Sibrik családról a Rábacsécsény történetéről szóló könyvből gyűjtöttem anyagot, amelyet Lébényi Zoltántól kaptam ajándékba, aki maga is a Sibrik ágból származik.

A Sibrik család Bajorországból ered. Az újabb kutatások 1230-ig vezetik vissza az ősöket. Közülük a legismertebbek: Sibrik Péter, aki Mátyás király alatt kapitányi tisztséget viselt az 1471-75 közötti időben. Testvére, László, Vas vármegye alispánja, a híres rákosmezei országgyűlés Vas vármegyei követe: A következő, Sibrik I. Osvát volt Csécsény első földesura, Szapolyai János király mellett kamarai tanácsos 1527 körül. A további leszármazottak közül kiemelkedik Gábor és Miklós. Mindketten a Rákóczi felkeléshez csatlakoztak. A családfa pontos adatai szerint Rákóczi ükanyja Sibrik Anna volt. Gábor 1707. november 6-án Zalaegerszegnél elesett, Miklós végigküzdötte a szabadságharcot, s a fejedelemmel együtt Rodostóba menekült, ott is halt meg 1735-ben. Mikes Kelemen leveleiben többször is megemlékezik Sibrik Miklósról, mint a fejedelem egyik leghívebb, szolgálatkész emberéről. A családhoz tartozott Sibrik Mária, Kisfaludy László győri várkapitány felesége, Kisfaludy Károly és Sándor, neves költők nagyanyja.

Amikor a nemzet kegyelete 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvait hazahozatta, vele együtt tértek haza Sibrik Miklós földi maradványai is. Most is ott pihennek a kassai dóm kriptájában.

Néhány éve kiránduló csoportunk koszorút helyezett el a koporsónál.

Sibrik Antal egyidőben, mint „fiági” örökös örökölte az egész vagyont és valamennyi előnevet, és így lett nemcsak a megye, de az egész környék leggazdagabb földesura. Ez óvári (Németújvár), szarvaskendi, bozsoki és csécsényi előnevet és birtokot jelent. Sibrik Antal kétszer volt alispánja Győr megyének. Hatlovas hintóval járt, kengyelfutót tartott. Kétszer nősült, első felesége Berta Klára volt. Ebből a házasságból született Anna Mária erzsébet. Őt, a szépségéről és szellemességéről híres Sibrik Erzsébetet vette el id. Deák Ferenc. Így lett a csécsényi születésű és lakosú Sibrik Erzsébet Deák Ferencnek, a haza bölcsének az édesanyja. Id. Deák Ferenc és Sibrik Erzsébet 1788. június 19-én kötöttek házasságot Csécsényben. A fiatal pár mindössze 15 évig tartó boldog házasságából hét gyermek született, akik közül négy maradt életben. A legifjabb, a kis Ferenc 1803. október 17-én született Söjtörön. Születése nagy áldozatot követelt: a fiatal anya ezt az új életet a sajátjával váltotta meg, mert néhány óra (vagy nap?) után, alig 35 éves korában meghalt Söjtörön. A kehidai családi sírboltban temették el. Valószínű, hogy a fiatal anyák kegyetlen pusztítója, a gyermekágyi láz vitte el, mint édesanyját, Berta Klárát.

Deák Ferenc testalkatát, arcvonásait, sőt gondolkodásmódját is paraszti elődeitől örökölte. „Tűrjed a bivaly lomhaságát, amely ha lassan is, de sokat emel. Ez ugyan prózai hasonlítás, de igaz, mert futni és sem szeretek, emelni pedig, ha kell, másfél mázsát is elbírok.” – írta Deák Vörösmartynak 1827-ben.

Egyik kortársa szerint a „legbeszédesebb szemek” voltak Deák szemei – „amelyek ember arcából kivilágítottak”. Ezt a tiszta, kékesszürke szempárt édesanyjától, Sibrik Erzsébettől örökölte. „Akinek ilyen szeme van, az előtt, ha akarja, ha nem akarja, kitárul a mindenségnek és az emberi lelkeknek legrejtettebb zuga is.”

Elmondott emlékezésem részei Egry Irén Deák Ferenc című könyvéből származnak, melynek elolvasását ajánlom kedves mindnyájuknak.”


Honlapkészítés - Design - Programozás - Hosting