Magyarország lakosságának majdnem fele digitális analfabéta

 

A digitálisan analfabéták száma meglehetősen magas Magyarországon, ez rontja nemzetközi versenyképességünket, és növeli a közigazgatási kiadásokat. Az információs társadalom döntéshozói, ágazati képviselői, szakértők és civil szervezetek kiemelten foglalkoznak a témával.

A KSH adatai szerint magyar lakosságának 45%-a tekinthető digitális analfabétának (ez korosztálytól független adat, tehát az újszülötteket és kiskorúakat is ide számítják). Azokat tekintik a csoportba tartozónak, akik egy vizsgált három hónapos időszakban nem használnak semmilyen digitális eszközt (ide tartozik az egyszerű mobiltelefonoktól kezdve az összes asztali vagy mobil számítógép is). A másodlagos digitális megosztottság szempontjából is rosszabb a helyzet Magyarországon a fejlett nyugathoz képest - vagyis alacsony az online vagy mobil bankolást, e-közigazgatást, online tranzakciókat bonyolítók száma.

Kormányzati és civil akarat is támogatja a területen tapasztalható hiányosságok mérséklését. A TÁMOP 2.1.2. "Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése" program a kulcsfontosságú nyelvi és digitális kompetenciáknak a fejlesztését célozza: az állampolgárok minimális önrész vállalása mellett vehetnek részt a program keretében idegen nyelvi és informatikai képzéseken. Az országos kommunikáció és a képző intézmények által nehezebben elérhető, a képzésekre saját kezdeményezésre nem jelentkező, motiválatlan csoportok bevonásában és folyamatos támogatásában mentori hálózat segít.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke elmondta, hogy a civilek a vakon gépelést kötelező anyaggá tennék a közoktatásban, a kötelező oktatást a nemzeti tantervben rögzítenék, valamint további pályázati források elérését szorgalmazzák, hiszen meglátásuk szerint a civilek olyan csatornákat is igénybe tudnak venni személyekre szabottabb programjaikhoz, amelyekhez az állami szereplőknek nincs hozzáférése.

A digitális eszközök használatának elterjesztése több szempontból segíti a gazdaságot és a társadalmat. Növeli a munkaerő versenyképességét, ugyanis a munkahelyek 90%-ánál kell valamilyen infokommunikációs tudás, ezek 50%-ánál középszintű, 15%-ánál belépő szintű tudás az elvárás. A termelékenységre, hatékonyságra is pozitív hatást gyakorol a tudás megszerzése, ezen kívül az oktatásban résztvevők képesek lesznek kihasználni az internet adta lehetőségeket, könnyebben tájékozódhatnak, online banki szolgáltatásokat vehetnek igénybe, eladhatják nem használt tárgyaikat, új szórakozási lehetőségeket ismerhetnek meg. Ezek a tényezők pénzügyileg rendezettebb, boldogabb, az adófizetők számára kisebb költségeket jelentő állampolgárokat eredményeznek.

A jövőben egyre több területen a közigazgatási adatszolgáltatás például csak elektronikusan tehető meg - ez egyszerűbb és olcsóbb a közigazgatásnak, ráadásul rengeteg papírt és munkát takarít meg. Minél koncentráltabb információ-lelőhelyeket akarnak létrehozni, ahol az ügyek teljes körű intézését is meg lehet majd tenni. Az állami szervek házon belül már majdnem minden esetben csak elektronikus úton kommunikálnak. Ha papír alapú kérelmeket, adatszolgáltatást is elfogadnak, akkor azokat digitalizálniuk kell.

Honlapkészítés - Design - Programozás - Hosting