Jubilál a kulturális egyesület

 

25 évvel ezelőtt, 1989. augusztus 31-én tartotta alakuló közgyűlését a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület. A jubileum teremt alkalmat, hogy visszatekintsek a szervezet életére, mely sikerekkel teli, bár olykor kudarcok is érték az egyesületet. Most a kezdetektől 1994-ig tartó időszakot tekintem át.

1989-re beértek azok a társadalmi folyamatok, amelyek az ország, mindannyiunk megújítását készítették elő, s amelyet ma a rendszerváltozás kifejezéssel illetünk. Több évtizedes csipkerózsika álom után lehetővé vált, hogy a Hazafias Népfront keretein túlmutató társadalmi kezdeményezések, önszerveződések is polgárjogot nyerjenek. Ennek törvényi kereteit teremtette meg az akkori parlament az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény megalkotásával. A jogszabály kimondja, hogy "az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását." Mindenkinek joga lett arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen. Hazánk törvény alkotói eleget tettek ama kötelességüknek, melyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya aláírásával vállaltak. A törvény 1989. január 24-én lépett hatályba, s 1989. augusztus 31-én megtartotta alakuló közgyűlését a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület. (Csak érdekességként említem meg, hogy a közgyűlés helyszíne a Hazafias Népfront helyisége volt. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a népfrontos mozgalom Mosonmagyaróváron sem volt a társadalmi változások kerékkötője, sőt az akkori titkár, Moldoványi Géza személyében esetenként a katalizátor szerepet töltötte be.)

Az egyesület létrejöttében meghatározó szerepem volt. Amatőr színjátszóként és színjátszó rendezőként akkor már tíz éve aktív részese voltam a helyi közművelődési életnek. Kerestem azt az utat, melyen át kitörhetek a Művelődési Ház fennhatósága, ellenőrzést sem nélkülöző gyámkodása alól. Ennek semmiféle politikai oka nem volt, egész egyszerűen művészi-alkotói elképzeléseimet nem tudtam megvalósítani úgy, hogy közelharcot kelljen vívnom a meg nem értéssel, a tradíciókkal. Így találkoztam a Soproni Civitas Pinceszínház társulatával és Kövesi György rendezővel, akik a 70-es, 80-as években végigjártak egy rendkívül kemény, konfliktusokkal teli utat az önérvényesülés felé. A Pinceszínház a 80-as évek közepétől már egyesületi formában működött, s példaképül szolgáltak számomra. Tulajdonképpen tőlük kaptam az alapszabályt, mely mintául szolgált a kulturális egyesület számára.

A Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület mégis más, több akart lenni, mint egy klasszikus, elsősorban a színjátszásra koncentráló közművelődési szervezet. Ezt a szándékot jól kifejezi az első alapszabályban rögzített céljai:

- Mosonmagyaróvár és környéke kulturális életének gazdagítása

- A helyi szellemi élet szélesebb körű kibontakozásának elősegítése

- A tagok alkotó energiáinak felszabadítása, a közösségért tevékenykedő ember aktivitásának támogatása

- A helyi közélet alkotó módon történő demokratikus átalakítása, érdekképviselet biztosítása

- A város múltbeli szellemiségének ápolása, az állampolgári öntudat kiteljesedésének elősegítése

- Emberközpontú, ökológiai és ökonómiai szemléletű településpolitika érvényre jutásának elősegítése

- Az ifjúság kreatív szellemű nevelése, az erkölcsi értékek ápolása

A Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesületet 1989. október 4-én jegyezte be a Győr-Sopron megyei Bíróság 277. sorszám alatt. A jogi procedúra akadályán első nekifutásra sikerült túljutni. Ez azt bizonyítja, hogy a Bíróság a törvényt alkalmazva a jogszabályi feltételek meglétét vizsgálta, nem vezérelte egyéb, "akadékoskodó" érdek, az önszerveződés politikai értelemben zöld utat kapott.

A szervezet a törvényben előírt minimális létszámmal, 10 fővel jött létre. Alapító tagok: Bojnár Ildikó, Boros Zsolt, Horváth Zoltán, Kelemen László, Kiss Veronika, Malekné Kiss Katalin, Nagy Sándor, Simon Zoltánné, Szalai Mária, Vanderlik Tamás.

Az egyesület első elnökségét az alábbi személyek alkották:

-          Elnök: Kiss Veronika

-          Titkár: Nagy Sándor

-          Gazdasági ügyintéző: Szalai Mária

A kezdet rendezvényei közül az elsőt szeretném kiemelni, ami számomra a legkedvesebb. 1989. október 24-én tartotta az egyesület első önálló rendezvényét a város közönsége előtt. "Mondj egy dalt azokért…" címmel emlékműsorral tisztelgett azok emléke előtt, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai, áldozatai voltak. Legjobb tudomásom szerint a műsor elsőként állított emléket az egykori mosonmagyaróvári szomorú eseményeknek. A műsorban fellépett az egyesület színházi és zenei szekciója, a jánossomorjai Pedagógus Énekkar, a Városi Művelődési Központ versmondó köre, a Városi Zeneiskola művésztanárai. A rendezvényen befolyt adományokat az "1956. október 26." Alapítvány javára ajánlottuk át.

Az egyesület alapszabálya úgy rendelkezett, hogy a művészeti munka szekciókban valósul meg. A színházi szekció után röviddel létrejött a zenei szekció. Vezetésemmel 1989-ben megalakult a felnőtt színjátszó csoport, melynek magját Kurucz Róbert, Boros Zsolt és Kopfschagel Krisztián alkotta. Őket egészítette ki több színjátszó, akik azonban különböző okokból nem tudtak tartósan a csoportban maradni. Az együttes később a LÉT színpad nevet vette fel. Évente egy-két produkcióval rukkolt ki, ezek között volt néhány figyelemre méltó.

A zenei szekciót a Kiss Veronika és barátai alkotta kamara énekzenei együttes jelentette. Később felvették a Halmos László Énekegyüttes nevet. A csoport hamar kialakította azt a repertoárját, mellyel sikeresen lépett fel egyházi és világi jellegű rendezvényeken egyaránt.

1992 őszén Bérci Csaba rendező vezetésével megalakult a középiskolás fiatalokat összefogó Kamasz színpad. A csoport kezdetben elsősorban a szakmunkásképző intézet diákjaira épített, de viszonylag gyorsan vált városi művészeti közösséggé. Megyei és országos viszonylatban is elértek szakmai sikereket, sok felkérésnek tettek eleget fellépéseikkel. A diákszínpad közösségformáló ereje kiemelkedően magas volt.

1993-ban jött létre a TÖKMAG színpad Sárköziné Kollarits Edit és Zemplenszkyné Rujder Éva vezetésével. A két csoportvezető általános iskola alsó tagozatos gyermekekkel kezdett el dolgozni, eredményt elérni így csak több év után lehetett reálisan várni. Ekkor viszont szép sikereket értek el.

1993-ban csatlakozott az egyesülethez a PIRÓKA Népzenei Együttes Nagy Miklós Kálmán vezetésével. A zenekar ekkor már megfelelő szakmai elismertséggel rendelkezett, s kísérő együttese volt néhány néptánccsoportnak (Szigetköz Néptáncegyüttes, Kossuth Lajos Gimnázium néptánccsoportja).

Ebben az időszakban több kisebb rendezvényt szervezett az egyesület, csoportjai rendszeres fellépői voltak más városi rendezvényeknek. A saját rendezvények közül kiemelkedett az évente megrendezett Moson Megye Nemzetközi Színjátszó, valamint a nyári táborok, s 1993-ban rendezte meg a szervezet az első Határmenti Ifjúsági Találkozót.


Nagy Sándor

Honlapkészítés - Design - Programozás - Hosting