Új határidő az alapszabály módosítására


Az új Polgári Törvénykönyv a civil szervezetek, így az alapítványok és egyesületek vonatkozásában is számos új szabályt vezetett be azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor, vagyis 2014. március 15. napján a bírósági nyilvántartásba már bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesületek és alapítványok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a létesítő okiratuknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Polgári Törvénykönyv előírásainak. Figyelemmel arra, hogy ezidáig az érintettek jelentős hányada (81 ezer civil szervezetből 53 ezer) nem hajtotta még végre az előírt módosításokat, egy február 29-én elfogadott törvényjavaslat az új szabályozásra való áttérés határidejét 2017. március 15-re módosította. A határidő elhalasztása ellenére sem árt azonban tisztában lennünk, mit is kell tennünk, hiszen számos civil szervezetnél időigényes egy ilyen módosítási folyamat.

Az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogi személyekről szóló Harmadik Könyve tartalmazza. Az irányadó törvényi rendelkezések felkutatása során figyelemmel kell lennünk arra a jogszabály szerkesztési megoldásra, mely szerint a Jogi Személy Könyv jogi személyek általános szabályait tartalmazó Első Része és az egyesületekre vonatkozó szabályokat tartalmazó Második, illetve az alapítványokra irányadó Hatodik Része egymással párhuzamosan alkalmazandó, így a létesítő okirat tartalmának felülvizsgálatakor az egyes témáknál elkerülhetetlen, hogy mind az általános, mind az érintett jogi személy formára irányadó különös szabályokat áttekintsük.

Tovább bonyolítja a jogalkalmazó civilek helyzetét a Kódex azon megoldása, mely szerint a Jogi Személy Könyv szabályai diszpozitívak, vagyis a létesítő okiratban a tagok, illetve alapítók szabadon rendelkezhetnek a jogi személy szervezetére és működésére vonatkozó szabályokról, valamint a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyáról, a rendelkezés szabadságát azonban a törvény bizonyos esetekben korlátozza. Tilos a Ptk. Harmadik Könyvének rendelkezéseitől való eltérés, ha azt a Ptk. kifejezetten tiltja az eltérő rendelkezés semmisségének kimondásával, illetve akkor is, ha az eltérés nyilvánvalóan sérti a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait, vagy akadályozza a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését [Ptk. 3:4.§]. Ott, ahol a törvény az eltérés semmisségét egyértelműen kimondja (pl. alapítvány céljának módosítása, a közgyűlés, illetve kuratórium egy évnél ritkábban történő ülésezése) egyszerű megítélnünk a helyzetet, minden más esetben azonban mérlegelnünk szükséges, hogy az adott törvényi előírástól való eltérés a 3:4. §-ban generál klauzulaként rögzített tilalomba ütközik-e, ami adott esetben még a jogban jártas szakemberek számára is kihívást jelent. E rendelkezések értelmezésénél támpontot jelenthet a törvény indokolása, végső soron pedig a bírói gyakorlat alakítja majd ki egy-egy vitás kérdésben a követendő eljárást.

Honlapkészítés - Design - Programozás - Hosting